I. Kor. 10:5-6 „…Ezek pedig intő példáink jelképül; előképként lettek ránk nézve hogy visszatartsanak attól, hogy gonosz dolgokat meg ne kívánjunk; amiképpen azok kívántak…”
Nagyon is igaz a mondás, hogy a történelem a jelen tanítómestere, és aki nem ismeri a múltat, az arra van kárhoztatva, hogy ismét elkövesse annak hibáit. Számos jel mutatja, hogy a mai ifjabb generációk nem kis hányada számára már az elmúlt karizmatikus bakik korát magában foglaló félmúlt is elég ködös és távoli ahhoz, hogy többé ne szolgáljon tanulságokkal…
Sokan azok közül, akik őszintén hittek a reformált hitelvek megvalósíthatóságában Magyarországon két vagy három évtizeddel ezelőtt, azt állítják, hogy a karizmatikus egyházak lejtője az emberi tényezőben is rejlik. Abban, hogy az etikus szellemi magatartást feltételező hitelveket diktatórikus hajlamú, önző, korrupt szolgálóknak kellett megvalósítaniuk.
Bár a karizmatikus egyházak lejtője s ez a fajta erkölcsi magyarázata, természetesen, túlzottan leegyszerűsítő, nem becsülhető le a szolgálói tisztesség jelentősége ma sem. E viharos magyarországi korszak közegében, több erőteljes megnyilvánulás kezd kibontakozni.
Az új szellemi életteret érvényesítők és keresők ámokfutása, sajnos, nem az egyetlen példa arra, hogyan lehet a legszebb elveket is kiforgatni, szövetségesből ellenségképet kreálni, az ártatlanok védelmében ártatlanokat kiközösíteni, a Királyság érvényesítése nevében fittyet hányni mások véleményére és a Királyság alapszabályaira.
Akik megújulást szeretnének kieszközölni, nem szabad gyorsan elfelejteni, hogy a hatalommal élni, nem pedig visszaélni kell. A jelszavak változhatnak, de a mentalitás a régi maradhat.
A másik komoly tévedés lehet, a sátán művének tekinteni a régi tömlőt, nemcsak nevetséges, ijesztő is egyben. Mint ahogy ijesztő az is, ahogyan a másként gondolkodókat szellemi perifériára kényszeríteni. Bár ez, tegyük hozzá lehetetlen. Ne feledjük azt sem, hogy Isten szereti a régi tömlőt is, akik egykoron új tömlők voltak.
A Királyság általi vezetés meg nem értéséből fakadóan, a régi tömlő által sérült elmék az idealisztikus álmokat kereső lelkek és a régi bor ízét el nem hagyók az általuk értelmezett egységért helyeznek nyomást a gyülekezetek felé.
Most, az egyházat megrázó szellemi megújulások hangjait, az autentikus vezetés megsértésének a vádjával illetik, vagy pedig ostorozzák a lokálpatrióta szerepkör elhagyásával. Mindezek persze, néhány éve még a régi tömlős vezetés székét segítették közösen.
A feltörekvő, jól csengő ideákat és jelszavakat puffogtató, újfajta vezetés, bár sikereket és gyors eredményeket hozó kapcsolatokat alakítanak ki, de az újfajta vezetői erők (és azok mögött lévő kapcsolatok) között olyan nagyok az ellentétek, és olyan nagy az egymás iránti rivalizálás, hogy senki nem számíthat koalíciós kormányzásra, vagy hosszan tartó együttműködésre.
A régi de jó bevált tömlő, pedig megvetéssel és lenézéssel nyilatkozik a változást akarók mindegyikéről. Nagyon is igaz a mondás, hogy a történelem a jelen tanítómestere, és aki nem ismeri a múltat, az arra van kárhoztatva, hogy ismét elkövesse annak hibáit. Számos jel mutatja, hogy a mai ifjabb generációk nem kis hányada számára már az elmúlt karizmatikus bakik korát magában foglaló félmúlt is elég ködös és távoli ahhoz, hogy többé ne szolgáljon tanulságokkal.
- Mi hozza létre a kelet európai térség szellemi felemelkedését a szellemi káoszból?
Reménykedjünk az apostoli korrekció és reformálás jótékony hatásában. Most hogy az apostoli kormányzás feláll az egész világon, a sátán királysága bajban van. Küldheti a vallásos destruktív szellemeit, hogy megpróbálják megőrizni a státusquot. Meggyőzhet néhány hívőt, hogy folytassák azt, ami tolerálja a sátán királyságát. Elérheti, hogy az öreg borostömlő nagyon megnyerőnek látsszon. De ez nem az az irány, amit az egyház ma tovább visz. Elmozdulás jön létre a sátán királyságának toleranciájától a sátán királyságának inváziója felé:
„…Péter egy kődarab vagy, Én egy sziklaszirten felépítem az egyházamat és az alvilág kapui sem győzhetik le, s neked adom a mennyek királyságának kulcsait…”Mt. 16:19
Ne feledjük: Isten segíteni fog, hogy segíteni tudjunk magunknak…
Tóth Lajos
