Őszi ünnepek előszobájában
A tavaszi ünnepek már beteljesedtek Jézus, a Messiás eljövetelével és a Szent Szellem eljövetelével. A tavaszi ünnepek után nyári szünet jön, majd követik egymás után a hetedik héber hónapban a három utolsó ünnep: Ezek héber elnevezései: Rós hasaná, Jóm kippur, Szukkót.
Az újévtől az engesztelőnapig, héber nevén Jóm kippurig eltelő időszakot a tíz bűnbánó napnak nevezik. A bűnbánat napjainak csúcspontja anno a népért bemutatott engesztelő áldozat volt, ma a Jóm kippur középpontjában a megalázkodás és a bűntől való elfordulás áll, amelyben az Isten felé való odafordulás és a bizalom megerősítése is létrejön. Az őszi ünnepek bezárása a kilencnapos Sátorok ünnepe.
Aratás előtt
A böjt gyakorlatával, több dolgot tudsz egyszerre megvalósítani. Egyrészt feltárod Isten előtt azokat a vágyaidat, kéréseidet, melyek helyes irányba állíthatják a szellemi irányelveidet, másrészt pedig, kapsz egy rövidtávú cselekvési tervet, melynek segítségével lezárhatod a jelenleg égető problémáidat vagy feladataidat, így utat nyitva Isten tervének, illetve a valós fejlődés irányába tudsz reménységgel nézni.
Azt is látjuk, hogy a jelenlegi Istenkeresési projektjeink, amelynek része a kollektív testületi böjtünk, már túlmutat rövidtávú céljainkon, jövőképet épít s továbbemel az emberi tényezők határain. Így összekapcsolja az emberi szükségleteket, Isten Királyságának megnyílvánulásaival.
A látásnak/kijelentésnek van három pillére:
1. CÉL
2. TERV a kivitelezéshez
3. IDŐ és időbeosztás
A böjt igazából nem a meggyőzése Istennek, céljaink megvalósulásával kapcsolatosan. Az életvitelünknek, egy mélyebb kommunikációja Isten szellemével.
A böjt alaptényezője: Isten akaratának összhangja, szívünk szándékával.
Ez egy mély odaszánás a taníthatósági motivációval s nem pedig Isten akaratának győzködése manipulatív ráhatással. Tulajdonképpen az alázatnak elkötelezettséget és gyakorlatot igénylő kifejeződése.
Szentírásban, az igazán sikeres hithősök mindegyike felkészült és előkészült a számára bemutatott spirituális tervel kapcsolatosan. Ha megnézzük ezeket az embereket, annak ellenére, hogy számtalan kihívással és gonddal néztek szembe, nyugodtak és kiegyensúlyozottak tudtak maradni. Sőt szolgálatuk folyamatosan újabb és újabb tervet foganatosított meg. Tudjuk nem azért, mert minden hétvégét egy 5 csillagos wellness szállodában töltöttek, hanem egy összeszedett szellemi életet éltek közösségben, böjtel és imádkozással erősítve hitük hatalmát.
Személyes oldalon és közösségi oldalon egységben szükséges céljaink megvalósítását létrehozni. A látás alapelemeinek meghatározása, elengedhetetlen a böjtben. Jelenlegi közösségi böjtünk célja, elérni a kitűzött céljainkat, egymás segítségével. Tudom, hogy képesek leszünk elérni, hogy közösségünk tagjai, elkötelezetten együttműködjenek a közös cél elérése érdekében, képességeik, tehetségük, energiáik felhasználásával.
Hiszem, hogy őszi Istenkeresésünk a 2010-es esztendőre is erőteljesen fog hatni, több vonatkozásban is:
- Ösztönzés lesz, Istennel való mélyebb közösségre
- Egységre való odaszánás megerősítése, közösségünk életében
- Szeretet kifejeződése valóságban
- A jövőd elképzelése tekintetében látásformálódás
- Az eredetiségek és kreatív elemek kialakítása a juhok életében
- Szokásaid kereteiből való kilépés
- Istenfélelem látható eredménye lesz, az önkontroll és mértékletesség gyümölcsének megjelenésében
Mi a böjt bibliai meghatározása?
A Szentírás többször említi a böjt fogalmát. Azt nevezzük böjtnek, amikor egy keresztyén ember szellemi-lelki célok érdekében, önként tartózkodik az ételtől.
A böjt keresztyén cselekedet mivel indítékainak és céljainak középpontjában Isten áll. Van egy tágabb értelmezés is: Egy megszokott tevékenységről való lemondás intenzív szellemi-lelki tevékenység érdekében.
Amikor böjtölünk, Isten válaszol. a bensőnk őszinte odafordulásakor, amellyel tudatosan megalázzuk magunkat ő előtte. Izrael életében látjuk, Isten akkor harcolt Izraelért, amikor megalázta magát böjtben.
A prófétai kenet győzelemre visz. Josafátnak, Júda királyának esetében ezt láttuk, amikor is, körülvették ellenséges (Moáb, Ammon) seregek. Josafát szellemi eszközként a böjtöt használta, mégpedig testületileg. A testületi együttműködés, felfakasztotta a prófétai iránymutatást (dicséret), amellyel az ellenséget megzavarva, kudarcra kényszerítette őket Isten Szelleme. (2 Kron. 20:1-30)
A böjtöt kedveli Isten Szelleme. Ézsaiás próféta szerint, Isten tökéletes akarata az, hogy: "az igazak köteleit megoldjuk". Akár melyik területen történhet ez:
- Családi
- Közösségi
- Nemzeti
"Hát nem ez-é a bőjt, amit én kedvelek: hogy megnyisd a gonoszságnak bilincseit". Ézs 58:6
Úgy is fogalmazhatok, ez egy szellemi beavatkozás, mások életében a szabadság létrehozásáért. A cél a királyság szabadságának érvényesítése és proklamációja. Belépés a természetfelettibe Isten szellemétől, másokért, hogy megváltoztass és megfordíts minden olyan életvitelt vagy sorsot, amelyet az ördög munkája súlyt.
Amikor böjtölünk, Isten válaszol. a bensőnk őszinte odafordulásakor, amellyel tudatosan megalázzuk magunkat ő előtte. Izrael életében látjuk, Isten akkor harcolt Izraelért, amikor megalázta magát böjtben.
A prófétai kenet győzelemre visz. Josafátnak, Júda királyának esetében ezt láttuk, amikor is, körülvették ellenséges (Moáb, Ammon) seregek. Josafát szellemi eszközként a böjtöt használta, mégpedig testületileg. A testületi együttműködés, felfakasztotta a prófétai iránymutatást (dicséret), amellyel az ellenséget megzavarva, kudarcra kényszerítette őket Isten Szelleme. (2 Kron. 20:1-30)
A böjtöt kedveli Isten Szelleme. Ézsaiás próféta szerint, Isten tökéletes akarata az, hogy: "az igazak köteleit megoldjuk". Akár melyik területen történhet ez:
- Családi
- Közösségi
- Nemzeti
"Hát nem ez-é a bőjt, amit én kedvelek: hogy megnyisd a gonoszságnak bilincseit". Ézs 58:6
Úgy is fogalmazhatok, ez egy szellemi beavatkozás, mások életében a szabadság létrehozásáért. A cél a királyság szabadságának érvényesítése és proklamációja. Belépés a természetfelettibe Isten szellemétől, másokért, hogy megváltoztass és megfordíts minden olyan életvitelt vagy sorsot, amelyet az ördög munkája súlyt.
Mi lehet ez a megszokott tevékenységről való lemondás?
Lehet például: szappanoperák nézése, politika, bulvár, média, telefonálgatás, fölösleges és bőbeszédű kommunikáció, alvás, megszokásaink, reggeli kávé, - ezekről lemondunk azért, hogy jobban elmélyedhessünk az Isten jövőnkre vonatkozó céljainak megértésében.
A Biblia csak az elsődleges értelemben beszél a böjtről, vagyis az ételtől és italtól való tartózkodásra utal. Nézzük meg ezt egy kicsit részletesebben!
A Szentírás beszámol, több böjtről:
1.Közönséges böjt: ételt nem, de italt lehet magunkhoz venni. Jézusról írják (Máté 4:2 ): „ Miután negyven nap és negyven éjjel böjtölt, végül megéhezett”. Az, hogy megszomjazott az nincs említve! Tudjuk, hogy kb. 3 napot bír ki az ember folyadék nélkül, tehát nagyon valószínű, hogy Jézus ivott vizet ebben az időszakban.
2.Részleges böjt: korlátozzuk az étrendet, de nincs teljes lemondás az ételről. Például Dániel és három fiatal zsidó társa (Dániel 1:12 ) csak „ zöldségféléket evett és vizet ivott”. A történelem folyamán a keresztyének ezt a böjtöt gyakorolták is. Egy adott időszakban vagy a szokásosnál lényegesen kevesebbet ettek vagy csak néhány egyszerű ételt fogyasztottak.
3.Abszolút böjt: minden ételről és folyadékról való lemondás. Miután Pál megtért a damaszkuszi úton „három napig nem látott, nem evett és nem ivott” (ApCsel 9:9).
4.Természetfeletti böjt: Illés futása jezabel elől, vagy Mózes elhívása egy intim közösségbe, amikor a Sinai hegyen találkozott Istennel s ezt mondta: „A hegyen maradtam 40 nap és 40 éjjel: kenyeret nem ettem és vizet nem ittam” (5 Mózes 9:9). Ebben az esetben Isten avatkozott be, hogy Mózes ezt megtehesse.
5.Egyéni böjt: Jézus erről beszélt (Máté 6:6-18) mikor azt mondta, hogy böjtölésünket mások ne vegyék észre.
6.Gyülekezeti böjt: Lukács szavai szerint az antiókhiai gyülekezetnek egy része együtt böjtölt: „amikor ezek az Úrnak szolgáltak és böjtöltek” (ApCsel 13:2).
7.Nemzeti böjt: A 2 Krónikák 20:3 –ban Jósáfát király egy támadás hírére reagálva nemzeti böjtre hívja népét: „megijedt Jósáfát, az Urat kezdte keresni és böjtöt hirdetett egész Júdában”.
8.Rendszeres böjt: Isten rendelte el az Ószövetség idején. Az engesztelés idején minden zsidónak böjtölnie kellett (3 Mózes 16:29-31). A zsidó vezetők a babilóniai tartózkodás alatt 4 további évenkénti böjtöt vezettek be (Zakariás 8:19 ).
9.Alkalmi böjt: különleges alkalmak esetén, szükségletek felmerülésekor.
Ma a keresztyének legtöbbször a közönséges, az egyéni és az alkalmi böjtöt gyakorolják.
Jézus elvárta tanítványaitól a böjtöt. Jézus utasításokat is ad, hogy mit tegyünk és mit ne tegyünk böjtölés során (Máté 6:16-17) „Amikor pedig böjtöltök” és „Amikor pedig te böjtölsz” s ezáltal feltételezi, hogy böjtölni fogunk. Szól a Szentírás ehhez hasonlóan az imádkozásról és az adakozásról is. Mivel az imádkozást és az adakozást is elvárja tőlünk, elvárja a böjtöt is. Nincs sehol olyan rész, ami azt mondaná, hogy nekünk már nem kell böjtölni.
Jézus nem ad parancsot arra, hogy milyen gyakran és mennyi ideig böjtöljünk. A böjtölésnek nem szabad törvényeskedő megszokásnak lennie. A böjt egy olyan kiváltság és lehetőség Isten kegyelmének keresésére, amely olyan gyakran áll nyitva előttünk, ahogy kívánjuk.
Mennyi ideig böjtöljünk?
A Bibliában van példa egynapos, háromnapos, egyéjszakás, hétnapos, 14 napos, 21 napos, 40 napos és meghatározatlan hosszúságú böjtökre is. Nincs általános szabály, de ne a 40 napossal kezdjük! :)
A böjtölés célja
1, Ha nincs a böjtnek spirituális azaz szellemi-lelki célja, akkor az csak egy fogyókúrás böjt. Ha nincs célja, akkor csak azt tudjuk figyelni, hogy mennyi idő telt el és már milyen éhesek vagyunk. Többféle célt tűzhetünk ki, de egyik cél sem azonos:
* Isten jóindulatának kiérdemlésével
* Böjttel nem lehet „jó pontokat szerezni ” és jó hatást gyakorolni Istenre
A böjt célja lehet például az imádság megerősítése. Valahányszor valamely nagy dologért kell Istenhez könyörögni célszerű volna böjtöt rendelni az imádsággal együtt. Természetesen a böjt nem egy pszichológiai éhségsztrájk, ami a követelésünk teljesítésére kötelezi Istent. Ha valamit Isten nem akar, akkor ez sem segít. A böjt inkább az imádkozás komolyságát fejezi ki.
2, Másik cél lehet Isten vezetésének keresése, hogy világosabban lássuk Isten akaratát. Pál és Barnabás imádkozva és böjtölve keresték Isten vezetését, mielőtt elöljárókat választottak volna az általuk alapított gyülekezeteknek (ApCsel 14:23). A böjtölés nem garantálja, hogy világos vezetést kapunk Istentől, de fogékonnyá tesz minket.
3,További cél lehet bánatunk kifejezése. Az izraeliek azért sírtak és böjtöltek, mert így fejezték ki bánatukat az Úr előtt a harcban elveszített negyvenezer testvérük miatt (Bírák 20:26 ).
Böjtölni lehet problémáink megértéséért és feldolgozásáért:
* tragédia miatt
* bűnbánat miatt
* mások bűnei miatt
A bibliai időkben a böjt leggyakoribb célja a szabadulás és védelem keresése volt, hogy az emberek megszabadulhassanak ellenségeiktől vagy körülményeiktől. Imádkozással és böjttel mi is Istenhez fordulhatunk védelemért és szabadulásért.
Imádkozással és böjttel többek között kifejezhetjük még:
* Istenhez való visszatérésünket (megtérésünket)
* Isten iránti szeretetünket
* Isten előtti alázatunkat
* vágyunkat Isten munkálkodásáért ott, ahol valamilyen tragédia, csalódás következett be
Mielőtt tehát böjtölnénk, ki kell tűznünk a célt, és ennek a célnak Isten-központúnak kell lennie. Ha böjtölésünk helyes indítékból fakad, akkor biztosak lehetünk benne, hogy Isten megáld minket, de nem feltétlenül úgy, ahogy szerettük volna...
Meglátod Aratás jön!
SHALOM!
