A szív kitárása

Előszóként szeretnék Derek Prince egyik könyvéből idézni néhány gondolatot. Ezen sorok nyíltan és egyben prófétai kicsengéssel mutatják be a következő korszak metamorfózisát a karizmatikus mozgalomban. Jelenleg a mozgalom kifulladás szélén áll. Az etikus és egyben a Szent Szellem jelenlétét közvetítő szolgálati ajándékok hiánya illetve az eklézsiák szellemi és lelki diagnózisa kétségbeejtő, emberi szemszögből. Persze tudjuk, hogy Isten egy dicsőséges eklézsiáért jön el.

A prófétai szó nem csak jövőre mutat, hanem leveszi a leplet a jelenünkben szellemünkről, hogy látva lássunk. A jövő szemlélése - prófétai vízió által - megváltoztat. Az Istentől újonnan teremtett értelmünk, amely Isten beszédének megvilágosítása után kirajzolja, hogy természetünkben, eklézsiánkban és a körülöttünk lévő világ eseményeiben milyen drámai változások fognak beállni.

A változáshoz vezető utak kijelölésére kiáltó s egyben prófétai szó hallatszik a pusztában, amint Keresztelő Jánosnál. A mi feladatunk meghallani, megértve megcselekedni azt. A jövőbeli Istentől lefestett prófétai képek azok az irányok, amelyeket Ő adott elénk, mint elérendő célt. A jelenbeli állapotok pedig, ott állnak a múlt és a jövő között.

Itt tehát három szellemi kép áll az eklézsiáról egymás mellett, egymás ellen vagy egymásért. A múltbeli történések, amelyet magunk építettünk ki, eddigi rossz gondolkozásunkkal (Jézus ezt gonosz gondolatoknak nevezi) illetve életirányzatunkkal.

A beszédünk, kommunikációnk, a gondolataink továbbításának legfontosabb eszköze. Ezzel építjük vagy romboljuk, mind életpályánkat, eklézsiánkat és társadalmunkat. Az ember beszédének, szavainak tartalmát a szívünknek állapota határozza meg Jézus szerint. „Mert a szívnek teljességéből szól a száj..."Mt.12:35

Az Isten által megtisztított szívből nagy tettek származhatnak. Nincs hatalma senkinek, hogy az eklézsiában pozitív változást tudjon létrehozni, azonban Istennek van terve és szándéka elsősorban a szívekben és ezáltal a szájban elkezdődjön a változás. A Szent Szellem üzenete és prófétai manifesztációja képesíti az eklézsiát arra, hogy kifejezze beszédén keresztül Isten akaratát, amely a prófétai proklamáció.

Ha Istentől kapott profetikus látásból kezd el beszélni a Krisztus teste, és nem a gonosz szív kincsiből, akkor tudhatjuk, eljött a változás szele!

Sok hívőben a Szellem vigasztaló és erősítő munkája le van kontrollálva és nem tudja őket a prófétai pályára állítani, hiába lettek újjászületve, akár nyelveken is szólhatnak. Jóel próféta azt mondja, hogy

"És lészen az utolsó napokban, ezt mondja az Isten, kitöltök az én Szellememből minden testre: és prófétálnak a ti fiaitok és leányaitok, és a ti ifjaitok látásokat látnak, és a ti véneitek álmokat álmodnak. És épen az én szolgáimra és az én szolgálóleányaimra is kitöltök azokban a napokban az én Szellememből, és prófétálnak.”Apcs 2:17-18

Folytatásként, közeli jövőnket úgy mutatja be, hogy látni fognak, álmodni (látomás álom közben) és prófétálni (ezt 2x említi). Három manifesztációra teszi a hangsúlyt Joel prófétán keresztül a Szent Szellem.

Tehát Isten egy új jövőképekkel ruházza fel gyermekeit, mégpedig személyiségünk központjában, szívükben. Így a Szellem képes lesz megértetni az emberekkel Isten akaratát, s a szellemi felfogó képességeinket egyre élesebbé fogja tenni.. Ez természetfölötti, ezért vagy megérti valaki vagy nem. Igazából ez fog új reformációt szülni, és erővel feltölteni a kereszténységet. A juhok ezáltal egyenként meghallják majd, az Ő valódi hangját, majd belekiáltják a pusztába...ahogy János tette utat készítve ezzel a várva várt Messiásnak.

Derek Prince
"A karizmatikus mozgalom csak egy szünet két hullám között. Az egyik hullám már-már megszűnt és a másik hullám közeledik. Közötte van egy zűrzavar, fölkavarodás, ahol sok minden poros, sáros és zavaros. Zűrzavar érezhető a két ellentétes irányba mozgó erő között. Ez a karizmatikus mozgalom. Ez nem a legfőbb dolog Istentől.

Már közeledik valami más, ami rendes, fegyelmezett, Krisztust tisztelő dolog lesz, és az magával fogja hozni

• az alázatosságot,
• a testvéri szeretetet és azt,
• hogy a másikat mindenki különbnek tartsa magánál.

Az az időszak, hogy Istennek egyéni hit- és erőemberei vannak, már múlóban van. Ezt mindenféle kritikai célzás nélkül mondom azok felé, akik ezt a címet valaha is elnyerték. Rá kell jöjjünk: a különböző időszakokban Isten különböző módon működik. Ő nem csinálja mindig ugyanúgy a dolgokat.

Néhány keresztény nincs arra felkészülve, hogy ezt elfogadja. Ők egy sikerformulát találnak, ami beválik és azt addig használják, míg el nem jutnak a végkimerülésig. Pál az Ap.csel 17,30-ban a sok évszázados bálványimádásukról szól az athéni férfiaknak:

„Az értelmetlenségben eltöltött időket tehát elnézve (elnéz vmit, szemet huny, figyelmen kívül hagy) most azt parancsolja Isten mostan parancsolja az embereknek, mindenkinek mindenütt, hogy megtérjenek ('metanoeó'- megváltoztatja a szándékát, meggondolja magát)”

Az elnézés azt jelenti, hogy rövid időre becsukjuk a szemünket. Egy rövid időre Isten szándékosan túlnézett ezen a tudatlanságon.
- Sokan vitatkoznak: „Ha Isten hagyta, hogy én ezzel így legyek tíz évig, akkor továbbra is folytathatom így.”
- Nem, nem folytathatod!
Isten elnézte egy ideig, átnézett rajta. De most kinyitotta mindkét szemét, egyenesen Rád néz, és azt mondja:
- Meg kell változnod! Ez az Én tanácsom: Változz meg, mert ha nem teszed, Istennek megvan a módja rá, hogy megtedd...






Szívünk kitárása

Nos Derek Prince, változásra buzdított. Meglehet, hogy imádkozunk a múlt egy emlékműve körül, azonban engedjük meg, hogy megtaláljuk merre megy a dicsőségfelhő.és kövessük azt. Ne harcolj azokkal a változásokkal, amelyeket Isten akar hozni az életedben. Ahogy a változhatatlan szeretetébe kapaszkodsz, megengeded neki, hogy elkezdje az újrakezdést. De hogyan is induljunk el. Mit tegyünk a Szentírás alapján. A kulcs Jézusnál található:

És odahagyva Názáretet, elment és lakozott a tengerparti Kapernaumban, a Zebulon és Naftali határain; hogy beteljesedjék, amit Ésaiás próféta mondott, így szólván: Zebulonnak földje és Naftalinak földje, a tenger felé, a Jordánon túl, a pogányok Galileája, a nép, amely sötétségben ül vala, lát nagy világosságot, és akik a halálnak földében és árnyékában ülnek vala, azoknak világosság támad. Ettől fogva kezdte Jézus prédikálni, és ezt mondani:

- Térjetek meg, mert elközelgetett a mennyeknek Királysága. Máté 4:14-17

A megtérés jelentése a görögben, megbánja, megérti, felfogja, ezáltal megváltoztatja a szándékát, meggondolja magát legbenső részében, a szívében. A változás célja Isten Királyságának megértése. Nem csak visszatérni Istenben való meggyőződésünkhöz, hanem részévé is válni, Isten akaratának. Amikor a Királyság fogalmát használja Jézus, nem egy elvont szellemi dologról beszél, hanem egy nagyon is valóságos, és egyben aktív természetfeletti közegre helyezi fókuszunkat: Isten birodalmára és ezzel az Ő kormányzására.

Ha Isten Királyságában illetve kormányzásában szeretnénk maradni, szeretnénk valódi szentségben lenni, és nem eltévelyedni az igazságtól, akkor egy területre szeretnék most rámutatni, amely a visszaforduláshoz elengedhetetlen lesz:

megismerjük saját szívünket Krisztus világosságában

I. Hárítás
A változás gyakran fájdalmas.Nyilvánvalóan ahhoz, hogy meglássuk a bennünk lévő vétkeket, gonoszságokat, ahhoz tudnunk szükséges, mi a gonoszság isten szemében, mi az, ami nem kedves számára. Az ember szereti felmenteni magát, mint ahogy az Édenkertben is azt láthatjuk, hogy a bukás után Ádám és Éva eltakarta magát egy fügefalevéllel, és Ádám Évára fogta a bűn eredetét, majd Éva a kígyóra.

Az ember tehát automatice hárít! Ennek kell lennie a legfontosabb dolognak, amit szem előtt kell tartanunk ahhoz, hogy valódi őszinte szentségben és megtérésben járjunk. Ha megértjük amit az ó-emberünk rejt, takar, szégyell, akkor tudunk csak őszintén szembe nézni az igazsággal.

Amikor pedig szembe merünk nézni a vétkeinkkel és nevén tudjuk nevezni őket, bármennyire is fáj kimondani, innentől kezdődik a helyreállásunk. Ha a Biblia nyíltan beszél és nyíltan nevezi meg az érzelmi bűnök kategóriáit, nekünk is így szükséges eljárnunk.

II. A titkos, alattomos bűnök leleplezése
Dávid azt imádkozza a 139-es zsoltárban, hogy vizsgálja meg Őt Isten és ismerje meg a szívét, majd próbálja meg. Lásd meg, hogy van-e az életemben fájdalom! Hogy lehet ez, Dávid nem tudta? Létezhet ez? Igen, mint ahogy a 19-es zsoltárban ezt mondja:

Ki veheti észre(megkülönböztetni) a tévedéseket? Titkos bűnöktől tisztíts meg engemet. Tartsd távol a te szolgádat a szándékosoktól ('zed' öntelt, gőgös, beképzelt,büszke,szemtelen, sértő) ne uralkodjanak rajtam, akkor ártatlan leszek, és tiszta leszek sok vétektől. Legyenek kedvedre valók szájam mondásai, és az én szívem gondolatai előtted, legyenek oh uram, kősziklám és megváltóm.

Titkos bűnök, amelyek nem láthatóak mások előtt sem, de sokszor még előfordul, hogy mi sem látjuk azokat. Biblia beszél csalárd szívről, kettős szívről, álnok szívről is...

Nézzünk egy pár példát ezzel kapcsolatban Dávid próféta szájából:

• Hamisságot szól az egyik a másiknak, hízelkedő ajakkal kettős szívből szólnak. Vágja ki az Úr mind a hízelkedő ajkakat, a nyelvet, amelyik nagyokat mond. (Zsolt:2:3-4)
• Kezeit felemelte a vele békességben lévőkre, megszegte az ő szövetségét. A vajnál simább az ú szája, pedig szívében háborúság van, lágyabbak beszédei az olajnál, pedig éles szablyák azok. (Zsolt:55:21-22)
• ...szeretik a hazugságot, szájukkal áldanak, szívükben átkoznak.(Zsolt:62:5)
• Akik megélesítik nyelvüket, mint a szablyát, irányozzák nyilukat, keserű beszédüket, hogy lövöldözzék titkon az ártatlant, nagy hirtelenséggel lövöldözik azt, és nem félnek. Megátalkodottak gonosz szándékukban, megegyeztek, hogy tört vetnek titkon, mondják: ki látja őket, Álnokságot koholnak, a kikoholt tervet végrehajtják, mindenikük keble és szíve kikutathatatlan. De meglövi őket az Isten..(Zsolt:64)
• A csalárd szív távol van én tőlem, gonoszt nem ismerek. Aki titkon ('cether': befedezés, rejtekhely, óvóhely,védelem) rágalmazza az ő felebarátját, elvesztem azt, a nagyralátót, és a kevélyszívűt, az el nem szenvedem. Szemmel tartom a föld hűségeseit, hogy mellettem lakozzanak, a tökéletesség útjában járó, az szolgál engem. Nem lakozik az én házamban, aki csalárdságot művel, aki hazugságot szól, nem állhat meg szemeim előtt. (Zsolt:101:4-7)

Arra a kérdésre, hogyan érthetjük meg a szívünket, a gőg burkától kell megszabadítani szívünk szemeit. Dávid azt mondta, hogy tartsa őt távol Isten a büszkeségtől, a gőgtől, az önhittségtől, így tiszta tud maradni szívének indulatai, látásai. A gondolatot elűzte, nem vállalt vele közösséget, és az Isten igéjét mondta ki, és így vigyázott a helyes ösvényre. Csalárd (alattomos, ármányos) a szív mindennél, és gonosz( 'anash': gyenge,beteg gyarló, törékeny) az, kicsoda ismerhetné azt? Én az Úr vagyok az, aki a szívet fürkészem és a veséket vizsgálom, hogy megfizessek kinek-kinek az ú utai szerint és cselekedeteinek gyümölcse szerint. (Jer:17:9-20)

Dávid így sóhajt fel Istene felé őszinte lelkülettel: Megpróbáltad az én szívemet, meglátogattál éjjel: próbáltál engem, nem találtál semmi rosszat, ha tán gondoltam is, nem jött ki a számon (Zsolt:17)

III. Test és a szellem harca
Ha meghaltunk Krisztussal együtt és eltemettetett a mi ó emberünk, akkor életre kelt bennünk az új teremtés, vagyis szellemi lényekké váltunk. Isten Szent Szelleme szült újjá minket. Csak az új teremtés, a szellemi ember képes arra, hogy a halálban tartsa és kontrollálja, azaz uralkodjon a teste felett. Csak a szellemi ember előtt hasad meg a kárpit, mely elválasztja a Szent helyet a Szentek Szentjétől és ezáltal feltárulkozik Isten dicsősége, a szívekről pedig lehull a lepel.

A szellemben és igazságban járók lehetnek kedvesek egyedül Ő előtte. Csak a szellemi ember, az új teremtés képes Istennel élő kapcsolatban maradni. A keresztény élet állandó, sorsdöntő és legkeményebb harca, hogy szellemben járjunk, a testet pedig megfeszítsük, vagyis a halálban tartsuk és kívánságait ne vigyük véghez.

A test mindig a szellem ellen törekszik, a szellem pedig a test ellen, ez a harc az egész életünket itt a földön végig fogja kísérni. A szellemünk Isten után vágyódik, az Ő törvényében gyönyörködik, Neki feltétel nélkül engedelmeskedni akar. A test a bűn uralma alatt áll, nem képes a jót véghez vinni, ezáltal nem tud Istennek engedelmeskedni, sem Isten akaratát megcselekedni.(Rm7:14-25)

A testben, illetve a szellemben járás megtermi a maga gyümölcseit és ezáltal leleplezi az embert. A szellemi ember jó gyümölcsöket terem Isten Neve dicsőségére, melyek ezek: szeretet, öröm, békesség, hosszútűrés, kedvesség, jóság, hűség, szelídség, mértékletesség (önuralom, önfegyelem), az ilyenek ellen nincs törvény – mondja Pál.

A test cselekedetei pedig: házasságtörés, paráznaság, kicsapongás, bálványimádás, varázslás, ellenségeskedés, viszálykodás, féltékenység, harag, nézeteltérések, szakadások, irigykedések, gyilkosság, részegeskedések, dőzsölések. Akik pedig ezeket teszik, Isten Királyságából nem részesülnek – figyelmeztet a Szent Szellem Pálon keresztül. (Gal:5:19-21)

Pál testieknek nevezi a korinthusi keresztényeket, akik a következő bűnökben élnek: (1Kor 3:3). Mert még testiek vagytok; mert amikor irigykedés ('dzélosz'), versengés ( 'eris' csia: civakodás;) és visszavonás van köztetek, vajon nem testiek vagytok-é és nem ember szerint jártok-é?

A szellemben járás teszi lehetővé, hogy felöltőzzük Krisztust és Ő éljen mi bennünk, mi pedig egyre inkább alábbszálljunk, hogy Ő növekedni tudjon bennünk. Az Ő jelleme, az Ő természete, szeretete, indulata, engedelmessége, bölcsessége és ereje váljon láthatóvá bennünk.

Akiben ezek folyamatosan növekednek és egyre inkább nyilvánvalóvá válnak, azok valóban felöltőzték az új embert és levetkőzték az ó embert, azok valóban szellemben járnak és az igazság ösvényén, azok bátran mondhatják Pállal együtt: élek többé nem én, hanem él bennem a Krisztus (Gal. 2:20).

Először le kell vetnünk az óembert, hogy felöltözzük az újat, s ezek után történhet meg a szellemben járás, és így tud az ember megváltozni az Efézus 4:22-27 és a Róma 12:1-2 szerint, amit majd a későbbiekben részletesen tanulmányozunk.

IV. Érzelmi kihágások
A testi cselekedetek közel felét az érzelmi bűnök teszik ki, melyek talán a legtöbb és a legnagyobb küzdelmet okozzák a választottak között. Az érzelmi bűnök alattomosak, mert a szívben elrejtve fejlődnek ki és elég sokáig leplezni lehet őket.

Egyszer azonban, amikor a szívben lévő gyökér szárba szökken és elburjánzik, megfertőzteti nem csak az adott személyt, de a környezetében is nagy károkat tud okozni mérgező gyümölcseivel.

A legpusztítóbb és leggyakoribb érzelmi bűnök az irigység, féltékenység, versengés (rivalizálás), viszály, harag, ami a nyelv bűneivel párosul. Elég, ha csak a tömérdek igehelyek közül kiemeljük az I.Tim:6:4, 1Pét:2:1, Jak:3:14-16-ot, láthatjuk, hogy az irigység, féltékenység táplálja az érzelmi bűneinket.

Bölcs Salamon megállapítása ez a Préd. 4:4-ben, ami elgondolkodtató annak ellenére, hogy úgy tűnik, hogy keserű szájíze van:

És látám én, hogy minden dolgát és minden ügyes cselekedetét az ember az ő felebarátja iránt való irígységből rendeli; annakokáért ez is hiábavalóság és lélek-fájdalom!