C. Jacobs Isten hangja - részlet

Az Isten akarata abszolút dolog. Mint Isten szolgálói, először szükségünk van arra, hogy találkozzunk az egyházban lévő tekintéllyel és hatalommal, mielőtt, Isten munkáját végeznénk. Istennel való kapcsolatunk lehet szabályszerű azáltal, hogy találkozunk a tekintéllyel. Ha ez megtörténik, akkor Isten által leszünk „fogva tartva” és Isten elkezd bennünket használni. Az Úr elsősorban nem a keresztel törődött, hanem Isten akaratának megismerésével...

Hogy megértsük a rendet, elkerülhetetlen, hogy felfogjuk, megértsük a szellemi tekintély fogalmát. Megfelelő szellemi tekintély nélkül, anarchia (bomlás) fog történni. Ahol a vezetőségben vákuum keletkezik, valaki be fogja tölteni az ürességet! Ez lehet egy olyan személy, aki testből cselekszik, vagy egy olyan személy, akit a sátán küld, hogy bomlasszon, szétszakítson. Gyülekezeteknek, akik megértik ezt a témát, ritkán vannak problémáik azzal, hogy bolondos emberekkel foglalkozzanak. A felelősségteljes vezető tudja, hogy kik ők Krisztusban és nincsenek megfélemlítve erős, néha kontrollal teljes személyek által. Ők bíznak a Szent Szellem vezetésében, és biztonságban érzik magukat a vezetői helyükön, amit Isten adott nekik.

Az én vezetői tréningemnek része volt, hogy tanulmányozzam a szellemi tekintély fogalmát. Rengetegszer voltam a helyi keresztény könyvesboltokban, és egyszer a könyvesbolt vezetője ajánlott nekem egy könyvet Watchmann Nee-től, a címe: „A szellemi hatalom” volt. A könyvet Kínában adták ki 1948-ban. Amikor megkaptam a szolgálatra való elhívásomat az Úrtól, a tekintély témája nagyon erősen a szívemben volt. Egy nap imádság közben a Szent Szellem figyelmeztetett:

„ ...ha tekintéllyel akarsz működni, akkor alá kell vetned magad mások tekintélyének. A keneted azzal arányosan fog növekedni, hogy megérted a szellemi alávetettséget. Emlékezz a századosra, aki Jézushoz jött és kérte Őt, hogy gyógyítsa meg a szolgáját. Egy nagy csoda történt, mivel megértette a tekintélyt, a hatalmat...”

Mérlegeltem ezt, tanulmányoztam is a Máté 8:7-10-ig terjedő részt:
„És Jézus mondta: megyek és meggyógyítom őt! De az így felelt: Uram, nem vagyok én arra méltó, hogy átlépd a küszöbömet, hanem csak mondd szóval, és meggyógyul az én szolgám. Én is felsőbbség (hatalmasság) alá vetett ember vagyok, alattam is szolgálnak katonák. És ha egyiknek azt mondom: Menj! Elmegy, ha a másiknak: Jöjj! Idejön. És ha a szolgámnak szólok: Tedd ezt! Megteszi. Mikor Jézus ezt hallotta elcsodálkozott, és azt mondta a követőinek: Bizony mondom nektek, senkiben sem találtam ilyen nagy hitet egész Izraelben ,,

ISTEN AKARATA
Az Isten tekintélyének való alávetettséget Jézus Krisztus példáján keresztül látjuk a Getshemáné kertben. Néhányan azt gondolják, hogy az Úr imájában a Getshemáné kertben, amikor vércseppek jöttek ki a testéből, az a testének erőtlensége és a félelme miatt volt, mert nem akarta kiírni a poharat. Egyáltalán nem. A Getsehmáné kertben elmondott ima ugyanaz az alapelv, amiről az I. Sámuel 15: 22-ben van írva. Ez a legmagasabb ima, amelyben az Úr kifejezte engedelmességét, alávetettségét Isten tekintélyének.

A mi Urunk először Isten tekintélyének, hatalmának engedelmeskedett. Ő azért imádkozott buzgón, hogy megtudja Isten akaratát. Nem azt mondta: ”Meg akarom, hogy feszítsenek, ki akarom inni a poharat.” Ő csupán kitartott az engedelmességben. Ezt mondta: „Ha lehetséges, hogy ne menjek a keresztre” de ne az Ő akarata legyen meg. És folytatta: de legyen meg a Te akaratod”. Az Isten akarata abszolút dolog. Mint Isten szolgálói, először szükségünk van arra, hogy találkozzunk az egyházban lévő tekintéllyel és hatalommal. Mielőtt, Isten munkáját végeznénk, Istennel való kapcsolatunk lehet szabályszerű azáltal, hogy találkozunk a tekintéllyel. Ha ez megtörténik, akkor Isten által leszünk „fogva tartva” és Isten elkezd bennünket használni. Az Úr elsősorban nem a keresztel törődött, hanem Isten akaratának megismerésével.

Watchman Nee így ír erről: Sokan készek a megszentelődésre a szenvedésre a munkára de nekünk Isten akaratával kell közvetlen kapcsolatban lennünk. Egyesek amikor szolgálatukkal vannak elfoglalva, semmi másra nem alkalmasak. Annyira ragaszkodnak a szolgálatukhoz, hogy belefulladnak." (Szellemi hatalom c. könyvében a 127 o).

ALÁVETETTSÉG
Szeretem az Amplified verziót, ezt írja:
„Engedelmeskedj a szellemi vezetőidnek és vesd alá magad nekik, folyamatosan ismerd fel a hatalmukat, tekintélyüket feletted, mert ők folyamatosan vigyáznak a lelkedre és védik, őrzik a szellemi jólétedet, úgy hogy a te részed, hogy ezt örömmel tegyék és engedd, hogy ezt örömmel tegyék és ne sóhajtozással és nyögéssel, mert ez neked nem használ. (Zsidó: 13: 17)

Amikor csatlakozol egy gyülekezethez, szövetséget köt nemcsak a Krisztus helyi testével, de Istennel is, hogy engedelmeskedsz a vezetőségnek. Talán ezt most nem érted, de egyik követi a másikat. Kölcsönösen, a vezetőségnek a gyülekezet fölött felelőssége van Isten előtt, hogy vigyázzon a lelkekre. Bármelyik pásztor, aki igazán megérti ezt a szerepet, követelményt a gyülekezetében, akkor a nyáj feletti felügyeletét nagyon komolyan fogja végezni. Nagyon sok gyülekezeti tag nem látja a mélységét annak, hogy a pásztorukon milyen nehéz súlyok vannak. Fájdalmas a gyülekezeti vezetőknek, ha a fiatalabb profetikus emberek, vagy más gyülekezeti tagok elutasítják a tanácsadásukat, bölcsességüket, amit a helyi gyülekezeten keresztül kapnak.

HELYI GYÜLEKEZET
Az évek alatt megtanultam megkülönböztetni azokat a profetikus személyeket, akik alá vannak vetve a helyi gyülekezetnek. Az ilyen személyek békességben vannak, és érzik, hogy védve vannak. Sajnos nem minden gyülekezet érti azt, hogyan kell megvédeni a profetikus személyt, és ez szomorú. Tudom, hogy beszéltek már erről korábban sokan és sokszor, de hiszem, hogy nem lehet eléggé ismételgetni: Ne légy magányos prófétikus szolgáló. Imádkozz és keres egy gyülekezetet, amire szükséged van. Lehet, hogy el kell költöznöd egy másik térségbe, lehet, hogy egy másik város gyülekezetében kell szövetséget kötnöd.

MEGKÜLÖNBÖZTETÉS
Azt gondolom, hogy neked szükséges, hogy mindenben, amit a pásztorod mondd engedelmeskedned kell tekintet nélkül arra, mi lehet ez? Természetesen nem. Nagyon aggódom egy-két gyülekezetért, akik magukat „prófétai gyülekezetnek” hívják, de tulajdonképpen a régi u.n „shepherding movement” őrző, irányító mozgalom ez, és a „profetikus-pásztori” látszat, álruha alatt ez húzódik.

Azoknak, akik nem ismerik ezt a mozgalmat, ez egy magasan diszfunkcionális és megmondják a tagjaiknak, hogy kivel randevúzzanak, kivel házasodjanak, mire költsék el a pénzüket és így tovább. Néhány gyülekezet nem engedi meg, hogy a tagjaik a gyülekezetükön kívül házasodjanak. Sőt, a párok nem házasodhatnak össze kivéve akkor, ha a prófétáik „az Úr Igéjét” kapják a házasság létrejöttéhez, különben nem házasodhatnak össze. Az ilyenfajta „közreműködés” nagyon közel jár a vallásos istentisztelethez, vagy már annak is nevezhetjük. A valódi profetikus szolgálatok nagyon nagy áldást jelentenek viszont Krisztus testében.

Az alávetettség a megbízott tekintélynek, hatalomnak nem mindig könnyű, mert talán az a tekintély, aki föléd, van rendelve, nem az a személy, akit Te választanál ki. Ez akkor történik meg általában, amikor a főpásztor kijelöl egy másik vezetőt, akivel te nem igazán jössz ki. Nagyon sokszor ez egy teszt számodra, mert úgy gondolhatod, hogy a te vezetési képességed felülhaladja annak a személynek a képességét, aki ki lett választva.

ELŐLÉPTETÉS
Frank Damazio a könyvében, amelynek címe: „The making of a Leader” (A vezető készítés) ír egy kitűnő fejezetet, aminek a címe: „Az előléptetés példázata". Ez a rész kiemel egy szakaszt, a Bírák: 9:6-24, 50-57-ben. Ahol a „promotion” szó (előléptetés) háromszor szerepel. A példázat négy fáról szól, az olajfáról, a fügefáról, a szőlőtőkéről és a galagonyabokorról. Elmentek, hogy királyt válasszanak maguk fölött. Mindegyik fa, kivéve a galagonyabokor, aki nem tudta a tekintély, hatalom helyét…

Ez a példázat azt a szellemi alapelvet is demonstrálja, hogy minden vezetőnek tudnia kell az ő saját szolgálati helyét és meg kell maradnia benne! Jótham példázata körülírja, hogy az összes közül csak egy fa tudta a helyét, azt a helyet, amit Isten adott neki, és meg is kell, hogy elégedniük azzal a hellyel, hogy ott maradjanak jobb nélkül. A galagonyabokor, kifejezte a vágyát, hogy feljebb kerüljön a királyságban. Túl akart menni azon a határon, amit Isten adott neki. Akarta, hogy előléptessék a több fa fölött, feljebbvalóvá akart válni a környezeténél, hogy felborítsa a természet rendjét maga körül és szomorú volt.

Alkalmazva ezt a példázatot a vezetésre és az előléptetésre, láthatjuk, hogy minden vezetőnek alkalmaznia kell a szolgálati magatartás elfogadását, amit az olajfa, a fügefa és a szőlőtöke kifejezett. Minden vezetőnek el kell fogadnia a szolgálat helyét, amit Isten adott neki az Ő kertjében. Sok küszködés, féltékenység, sérült érzések elkerülhetőek lennének, ha Isten vezetői megtalálnák a szolgálati helyüket és megmaradnának az adott határaikon belül. Egy híres evangélista, - a „nagy evangélista”, amikor megpróbált próféta lenni, kettétört sok szolgálatot és nagy zűrzavart okozott. Egy másik dicsőítő-evangélista szintén megpróbált próféta és vezető lenni, meghalt emiatt.

BÁTYUS
Hogy megtanuljuk alárendelni magunkat a megbízott hatalomnak, a személyes büszkeség kérdéseit nevén kell neveznünk.m Az egyik legnehezebb szituáció az, amikor egy vezető, aki fiatalabb, mint te, kerül pozícióba, vagy amikor hamarabb kerül a pozícióba, szolgálatba, mint amibe te szeretnél. Ez gyakran feltárja azt, amit én „idősebb testvér” szindrómának nevezek. (A tékozló fiú story). A Lukács 15 szerint az idősebb testvér dühös, mérges lett a fiatalabbik testvérére, aki áldást kapott az atyja kezéből. A féltékenység, irigység csúnya dolog. Isten felemel embereket az Ő szelleme által és ez nem, attól függ, hogy milyen fizikai korban van, vagy hogy mennyi a Királyságban eltöltött ideje. Fizikailag fiatal lenni egy vezetőségben nagy kihívás.

A jó része annak, amikor kritizálnak - néhányan kérdezitek: van jó része? Alázatban tart téged és lágyan tart téged azok felé is, akiket lenézhetnénk! Soha ne kritizáld az embereket. Isten kegyelme az, hogy az lehetsz, aki vagy!” Az egyik imám ez: „Uram, amikor elérem azt a helyet, amikor szükséges, hogy visszalépjek, vagy amikor új generációt akarsz, hadd tegyem ezt kegyelemmel, és áldás legyen másoknak”. Nagyon hálás vagyok azokért a személyekért, akik előttem voltak, akik imádkoztak és kikövezték az ösvényt az én generációm számára. Tudom, hogy az ő kemény munkájukat aratjuk, és áldás, hogy követhetjük az ő lábnyomaikat.

DÁVID
Az egyik legnagyobb példa a Bibliában, hogy megértsük a megbízott hatalom, tekintély fogalmát, az Dávid és Saul története. (I. Sám: 18-19) Saul nagyon irigy, féltékeny lett Dávidra, mikor Dávid figyelmet kapott az emberektől, miután győzött a csatában. Szenvedéllyel teli megszállott lett addig a pontig, hogy folyamatosan meg akarta ölni Dávidot. De Dávid ezek alatt megőrizte a szívét. Dávidnak lehetősége lett volna, hogy megölje Sault, de ezt visszautasította azzal, hogy Isten felkentjét nem érinti. Dávidnak nagy hatalma, tekintélye lett, mert megértette a hatalmat. Habár Dávid védte az életét, de nyíltan nem támadta meg a királyt, mert Saul Istentől felkent volt. Ha visszanézünk, lehetett tanulni a fájdalmas szituációinkból is, nem csak a jókból. A legtöbb közülük próba volt, de amit az ördög gonoszra akart fordítani, azt Isten jóra fordította.

Néhány esetben Isten felkentjeinek tisztelete és megbecsülése valóságos kihívás lehet. Arra gondolok, amikor a vezetőségben egy személy „Saul”, vagy éppen a Saullá válás folyamatában van. A legtöbb vezető nem Saulként kezdi. Tulajdonképpen, Istennek a nagy szolgálói voltak. De valami történt velük, ami megmérgezte a kenetet: lehet, hogy egy személyes tragédia, vagy a büszkeség lett erősségé az életükben. Ed Silvoso azt mondja, hogy: a büszkeség olyan, mint a rossz lélegzet – Te vagy az utolsó, aki megtudja!

A fiatal vezetők hajlama, különösen a fiatal profetikus típusú vezetők hajlama, hogy megintik, aki Saullá vált. De ez nem a bibliai minta. I. Timótheus 5:1 ezt mondja: „Ne dorgálj meg idősebb embert, hanem tanácsold, buzdítsd, figyelmeztesd, mint apádat.” A King James verzió az „idősebb” személyre, a „vén” szót használja. A „ne dorgáld, intsd meg” kifejezésre pedig „ne szidd, meg vagy ne fenyítsd meg.”

Az egyik kevésbé érthető fogalom a gyülekezetekben, napjainkban, azoknak a személyeknek a tisztelete, akik tekintélyek fölöttünk. A Webster szótár ezt mondja a tiszteletről:
1.Valaminek a becsült értéke vagy ára, magas értékelés, nagyrabecsülés, hódolat,
2.Nagyrabecsülés bizonyítéka, bizonysága, vagy jele,
A tisztelet bármi jele, vagy a nagyra értékelés jele, ami szavakkal vagy tettekkel, mint pl. katonai vagy polgári elismeréssel van kifejezve
3.Méltóság, magas rang vagy hely

Természetesen nem kell hódolnunk a vezetőinknek, akik fölöttünk vannak, de meg kell értenünk, hogyan kell értékelni, becsülni és tisztelni őket. Tiszteljük őket, nemcsak mint emberek, hanem a pozíciójuk miatt is, amit az Úr adott nekik. Ahogy utazom a világon, és számos gyülekezetben szolgálok, mély benyomást kapok arról, hogy hogyan tisztelik a vezetőiket. Nagyon sok afrikai-amerikai gyülekezetben tűnik úgy, hogy működik. Buenos Airesben, Argentínában: Vision de Futuro gyülekezetet Omar Cabrera pásztorolja feleségével, tisztelik azokat, akik tekintélyek felettük, és azokat is, akik szolgálnak a gyülekezetükben.

Még amikor Pál fizikailag is a börtönben volt, bemutatta a tiszteletet, amikor a szanhedrin elé vonszolták az Ap.Csel.23:1-5-ben.
,,Mikor pedig a Tanácsra vetette szemét Pál, mondta: Atyámfiai férfiak, én teljes jó lelkiismerettel szolgáltam az Istennek mind a mai napig. Anániás főpap pedig megparancsolta azoknak, kik őmellette állnak, üssék Őt szájon. Akkor Pál mondta nekik: Megver az Isten Téged, te kimeszelt fal! Te leülsz engem a törvény szerint megítélni, és törvényellenesen parancsolod, hogy engem megverjenek? Az ott állók pedig azt mondták: Az Istennek főpapját szidalmazod? Nem tudtam, hogy Ő főpap. Mert meg van írva: A te néped fejedelmét ne átkozd! II.Mózes:22:28

Tudatlanságáért bocsánatot kért a Főpaptól. Gondolkozz el ezen. Először Pál ütött a szájával, és ösztönösen reagált, vitatkozott. Mikor megtudta, hogy főpap, akkor azonnal alázatos lett a szellemében, de nem a durva bánásmódra, hanem a pozícióra. Ez volt az, amit Dávid is megértett Saullal kapcsolatban. Ő nem vetette alá magát a durva bánásmódnak, és nekünk sem kell, de a magatartása, hozzáállása helyes volt.