Az álom prioritásai 2.

“Vannak balga emberek, akik távcsővel fürkészik a messze jövő láthatárát és sopánkodnak az ott mutatkozó felhőkön, miközben figyelmen kívül hagyják a felettük ragyogó kék eget.”

(C. H. Spurgeon)

A kinyilatkoztatás az emberi szellemhez gyakran csak egy megvilágosító villanásként érkezik. “Meglátunk” valamit Istenben. Gyakran azonban még magunknak is nehéznek tűnik elmagyarázni azt, amit így “látunk”, és ez kifejezetten közölhetetlen is lehet. Álmainkat, az Istennel való mély közösség tudja csak fenntartani a szellemünkben.

Mostanság egyre több kereszténynek, közösségnek vannak un. profetikus és élménydús átélései. Ezt általában úgy magyarázzuk, beteljesedik és folytatódik mindaz, amit Péter apostol, Jóel prófétát megértve, Pünkösd napján kihirdetett.

Joel próféta szerint látomásokon, álmokon és próféciákon keresztül kapott kijelentések gyakoriak lesznek az utolsó időkben. Napjainkban a hívek által kapott kijelentések nagymértékben megszaporodtak, s jelnek tekintik arra nézve, hogy az "utolsó napokban" élünk.

Az egyház jelenlegi vészterhes korszaka, arra sarkalljon bennünket, hogy még nagyobb elszántsággal keressük a kijelentés forrását, Jézust, a Krisztust. Jézus az Isten legfőbb titka, akiben a mennyei bölcsesség, ismeret van elrejtve, amitl meg akar ismertetni az Őt szerető, szenvedélyes imádókkal. Pál így imádkozik a Kolossebeliekért és a Laodicedabeliekért:

"Hogy vigasztalást vegyen az Ő szívük, egybeköttetvén a szeretetben, és hogy eljussanak az értelem meggyőződésének teljes gazdagságára, az Isten és az Atya és a Krisztus ama titkának megismerésére, amelyben van a bölcsességnek és ismeretnek minden kincse elrejtve. Ezt pedig azért mondom, hogy valaki titeket rá ne szedjen hitető beszéddel. (Kol:2:2-4)
"Hogy szívük megbátorodjék, hogy szeretet kösse őket össze, hogy eljussanak a teljességre fejlett belátás gazdagságára, az Isten titkának, a Felkentnek megismerésére, akiben a bölcsességnek és ismeretnek kincsei rejtve vannak."(CSIA)

Ha nem akarjuk, hogy a hamissal becsapjanak bennünket, nem az a megoldás, hogy minden kijelentést elutasítunk, hanem hogy világos látásunk lesz az igaziról. Akik nem tanulják meg az valóságosat a hamistól megkülönböztetni, egyre jobban ki lesznek téve a megtévesztésnek, azonban az Úr juhai ismerik az ő hangját.

A Biblia világosan beszél a látomásokról, álmokról és próféciákról, amelyek által Isten a saját népéhez szól, ezért szükségünk van arra, hogy megtanuljuk az Istentől származó kijelentést feldolgozni, s így tanúsíthassuk a helyesen értelmezett és bölcsességgel alkalmazott isteni üzeneteket.

A kereszténység tulajdonképpen tanúságtétel, a láthatatlan Isten ajándékáról. Minden hívő magasabb szellemi szintre emelkedhet a kegyelemben arra, hogy Jézus Krisztus erejéből, ismeretéből egyre nagyobb mértékben részesüljön. Ez az együttműködés, együttlét, egymással való közösség szélesedhet, növekedhet. A teljes személyiségünket elérheti, és már nem csak a lélek, hanem a szellemünk epicentrumát, szívünket is befolyásolhatja. Következménye, pedig a látás és hallás lesz..

Az Úrral való közösségünkben ez a folyamat, a Szellemben való élet szilárdságát, szellemünk látó, halló képességeinek a működése jelentős mértékben befolyásolja, mert ez által vagyunk képesek Krisztussal kapcsolatban maradni.

Isten azt akarja, hogy kívánjuk a prófétálást, ne pedig megvessük; ezért viszont azt is a feladatul kaptuk, hogy vizsgáljuk a prófétai kommunikációt.

„A prófétálást meg ne vessétek, mindent megpróbáljatok; a mi jó, azt megtartsátok!” (1 Thessz. 5,20-21.)

Vigyáznunk kell arra, hogy ne szűrjük meg Isten beszédét a mi önmegvalósító kultúránk bűnein keresztül sem, ellenkező esetben fennáll annak a veszélye, hogy beszennyezzük az értékes ajándékot. A prófétálással vagy a kijelentésekkel nem a jövőbelátás iránti kíváncsiság kielégítésére, vagy a megkopott önképünknek való hízelgésre szolgál. Az állítólagos „prófétai kijelentésekkel” történő visszaélésekből fakadó, kiábrándulásról és teljes csalódásról szóló történetek száma igen nagy. Egy próféta szolgálata könnyen belecsúszhat az „így szólt az Úr”-jelenségbe.

Az álmok, a látomások, kinyilatkoztatások a „láthatatlan” világból származnak, éppen ezért a Szent Szellemnek, aki ugyancsak a láthatatlan világból származik, tudja beteljesítenie azokat. A Szent Szellem pedig elsősorban a szellemünkkel akar kommunikálni, és csak azon keresztül a lelkünkkel. Éppen ezért a szellemünket kell, hogy megragadja az álom, a kinyilatkoztatás. Isten az Ő Szelleme által ad kijelentést, álmot a mi szellemünkbe. Ha viszont be vagyunk zárva a lelkünk kontrolljában, akkor nem tudunk kinyilatkoztatást venni.

A szentírás buzdít a Szent Szellem vezetésének való alárendelődésre, így mindenkinek szabadsága van arra, hogy az Úrnak engedelmeskedhessen önálló felelősséggel, másrészt szükséges az is, hogy megfelelően alárendelje magát annak a kormányzásnak, amelyet Isten a Krisztus testében működtet. Ezt a folyamatot a karizmatikus mozgalomban, kevesen tudták használni, hisz ez lenne logikus, az Eklézsia egészséges növekedésének szempontjából.

A kijelentéseknek különböző megnyilvánulási formái történhetnek. Többfajta álmot vagy kinyilatkoztatást különböztetünk meg a Szentírás alapján. Amikor szellemi élmény vagy lkinyilatkozás, feltárulkozás élményét adja valakinek Isten Szelleme, fontos tudatosítani magunkban, egy rész szerinti élmény átadás történik. Mindez tükör által, és homályosan látjuk. Amit felfogunk, azt közvetítjük, tudván, hogy a megértésünk és kinyilatkoztatásunk tartalma korlátozott.

Formái LÁTOMÁS - ÁLOM - ELRAGADTATÁS

Amikor olyan mennyei kijelentést történik, amely valamely keresztény igei fundamentum változtatását erőlteti, akkor is a mintapélda az apostoli hozzáállás az élményhez. Látjuk, hogy Péter apostol az élményanyagot kontrollra, a Jeruzsálemi apostoli vezetőség elé tárta, hogy megerősítést nyerjen a szolgálati ajándékoktól (Apostolok) a Szentírás alapján.

A jó magatartás tehát az, hogy változzunk el az álmunkhoz!

Mikor az álmot megkapjuk, azok sokkal nagyobbak, mint mi magunk. Azért hívjuk álomnak, mert „csak” egy álom még, szinte ’kicsomagolatlanul’! Hosszú évek, évtizedek elmúlhatnak, míg az Úrtól jövő álmaink beteljesedhetnek, és ezek alatt a hosszú évek alatt, sokszor úgy tűnik, hogy nemhogy közelebb kerülnénk az álom megvalósulásához, hanem egyre távolabb. (Ábrahám 25 évet várt.)

Néha persze mi magunk okozzuk ezt akár mulasztásokkal, vétkeinkkel és mindezek azt okozzák, hogy nem tud időben beteljesedni az álom. Nem akarunk az álmunkhoz felnőni. Vannak, akik ragaszkodnak az álmaikhoz, viszont a saját maguk állapotához is (tudattalanul) ragaszkodnak. Az ajándéknak utat kell készítenie, de jellem is szükséges lesz hozzá. Az álmainkat magunkhoz kell ölelnünk úgy, hogy közben folyamatosan változunk.

• Nem lehetséges, hogy az volt a baj, hogy eddig a jellemünket nem akartuk az álom feltételeihez igazítani, s nem lett ezért valóságos változás bennünk?
• Lehet, hogy az álom ellenére nem történt minőségi változás az istenkeresésünkben?

Fel kell fognunk, hogy még nem vagyunk azok a személyek, akik az álomban, a látásban szerepelnek, hanem csak megvan a lehetőségünk, ha betöltjük a feltételeket. Fontos megérteni, hogy maga az álom is változtatni akar minket.

A türelem korszakában látható szinten, távolinak tűnik a beteljesedés. Tudatosítani szükséges magunkban, hogy az Úr időzítésében vagyunk. Ezek alatt az időszakok alatt, Isten formál, alakít, hogy „felnőjünk” az álmainkhoz, amely sokkal de sokkal nagyobb, mint a mi elképzelésünk!

„Annak pedig, a ki bennünk munkálkodik a kenet által, képes sokkal túláradóbban tevékenykedni, mint ahogyan kérjük, sóvárgunk, vágyakozunk, illetve megfontolnánk, érzékelnénk, elgondolnánk, megértenénk” (Ef. 3:20)

József nem cselekedett gonoszat, amikor meggyűlölték őt a testvérei annyira, hogy kútba dobták és eladták rabszolgának. Nem a bűnei, vétkei miatt került ilyen nyomorúságos helyzetekbe. Biztos vagyok benne, hogy Józsefnek rengetegszer eszébe jutott, hogy miért is kellett elmondania az álmait. Vannak, akik azt mondják, hogy nem kellett volna elmondania az álmait, maga okozta a bajt, önmagának, a titkok kibeszélésével.

„Elküldött előttük egy férfiút, Józsefet, aki rabul adatott vala el; A lábait békóba szorították, ő maga vasban járt vala, mindezideig, amíg szava beteljesedett. Az Úr beszéde megpróbálta őt.” Zsolt.105:18-19

Józsefnél az álmainak elmondása, megvallása indított be egy folyamatot, amely az álom beteljesedése felé terelte sorsát, élethelyzetét, miután ragaszkodott az ígérethez!

- Honnan tudhatjuk, hogy egy álom Istentől van-e vagy saját magunk képzelgéseiből származik?

1.Tudnunk kell, hogy mindig Isten a kezdeményező

József egyáltalán nem gondolkodott azon, hogy mennyire hatalmas lesz, és felemelkedik a bátyjai fölé, sőt a szülei fölé. Ő csak egyszerűn megálmodta a jövőt. Nem ő akart álmodni, álmodozni, nem ő szövögette a terveit. Egyáltalán nem tudta, hogy milyen folyamatokat fog elindítani az életében ez a két álom. József elmondta a bátyjainak, hogy „más álmot is álmodtam”...

• Ha Istentől van egy álom, akkor nem Te fogod üldözni az álmodat, hanem az álom fog üldözni téged!
• Ha jön egy álom Istentől, azt fogjuk érezni, hogy mennyire nincsenek meg hozzá az emberi erőforrásaink.
• Az Istentől jövő álom gondoskodni fog arról, hogy a jellemünkben is változzunk, megszentelődjünk, persze ha engedjük.

2. Az álom beteljesedéséig le fogunk teszteltetni, több területen

• Az álom meg fog minket próbálni, mint ahogy Józsefet is.
• Kiállta a gyűlölet, üldözés próbáját (I.Móz:37:5)
• Kiállta a keserűség próbáját a testvérei miatt (37:18)
• A becsületesség próbáját, amikor nem engedett Potifár feleségének, ez szexuális kísértés is volt egyben (39:9)
• Az igazságtalanság próbáját, hiszen József ártatlanul került börtönbe (39:20)
• Az önzőség próbáját, ugyanis a börtönben is a fáraó főembereivel foglalkozott saját maga helyett (40:7)
• Elfelejtették őt az álmának a magyarázata után még két évig. A ’nagyon fontos vagyok’ büszke attitűddel is foglakozott Isten. (40:23)
• Kiállta a büszkeség próbáját, Istennek adta a dicsőséget a fáraó álmának megfejtése után is (41:16)
• Kiállta a meg nem bocsátás próbáját, mert a testvérei miatt sok gonoszságon és gyűlöleten ment keresztül, mégis megsegítette fennmaradásukat (45. fej.)
• Nem szédítette el a hatalom és az anyagi javak, annak ellenére sem, hogy magas pozícióba került.

3. Úgy hiszem, hogy mi magunk okozhatjuk azt, hogy nem válnak valóra az álmaink, látásaink, mert nem értjük meg, a felkészülési időszakot

• Nem értjük meg, hogy annak ellenére, hogy látásokat, álmokat kapunk, nem vagyunk nagyobbak, mint mások, hanem éppen fordítva. Az álom következtében, jobban alá kell szállnunk, mert maga az Isten bíz meg minket.
• A feladat célja, nem önmagunkért van, hanem: a barátainkért, testvérünkért, a városunkért, országunkért.
• A látás érdekében, szükséges odaszentelnünk lelkünket, hisz a beteljesedéshez Ő fogja adni az instrukciókat.
• Tudnunk kell azt, hogy az álom, amit kapunk, az Isten szívéből származik, ezért azzal a hozzáállással kell lennünk az álomhoz, hogy Isten hozta létre és nem mi.